Mi a jóga?
Felkészülés a jógázásra
Szükség van-e külön ruházatra?
Viselj kényelmes, nem szűkre szabott ruházatot, főként a deréktájadat ne szorítsa el. Meleg időben öltözz minél lengébben. A láb legyen mezítelen, és minden ékszeredet vedd le. A savászana pózban (relaxációnál) befedheted magad egy puha takaróval.
Mire van szükséged a gyakorláshoz?
A jóga gyakorlását csúszásmentes jógaszőnyegeken végezzük. Az ászanák (testgyakolatok) helyes végrehajtásához kiegészítő eszközöket is használunk (hevederek, téglák, blokkok). Minden szükséges kiegészítőt megtalálsz a jógateremben, csak a jókedvedet és a nyitottságodat kell magaddal hoznod!
Mikor jógázzunk?
A kora reggel és az este általában megfelelő időpont a gyakorláshoz.
Reggel a szervezet még friss, és mi tele vagyunk energiával, ugyanakkor kicsit merevek a tagjaink. Mindennap ébredéskor végezhetsz néhány perces jógagyakorlatokat, mert ez energiával tölti fel a testet és az elmét, s éberebbé tesz a nap folytatásához. A test merevsége a rendszeres gyakorlással leküzdhető, s akkor reggel is rugalmasabban végezhetjük el az ászanákat.
Estére a tested is elfárad, ezzel együtt viszont az ízületeid és az izmaid kevésbé merevek. Este a tested szabadabban mozog, mint reggel, és sokkal könnyebben és gördülékenyebben sikerülnek az ászanák. Az esti gyakorlás leviszi rólad az egész napi terhelés fáradtságát, s felfrissít és megnyugtat. Este ezért olyan testtarásokat végezz, amelyek megújítják a tested. Közvetlenül lefekvés előtt az álmosító nyújtásokat ajánlom.
Étkezés előtt vagy után jógázhatunk?
A jóga foglalkozást lehetőleg üres gyomorral kezd. Ha ez nehezedre esik, akkor igyál egy csésze teát (a konyhában mindig találsz frissen főzött gyógyteát)! Minden kellemetlenség nélkül jógázhatunk könnyű étkezések után egy órával. Nehéz ételek fogyasztását követően várj legalább 2-3 órát, mielőtt elkezdenél gyakorolni.
Milyen gyakran jógázzunk?
Kezdetben gyakorolj hetente oktatóval, fontos hogy az oktató kijavíthassa az esetleges problémákat. Minél jobban elmélyedünk a jógában, annál inkább ráérzünk annak jótéteményeire. Elmúlik a szinte állandósult hátfájás, javul a tartás, és már nem okoz problémát felmenni a harmadikra.
A rendszeres gyakorlás növeli az önfegyelmet, s éberebbé teszi a testet és az elmét.
Mi is az a jóga?
„A jóga egy tükör hogy belülről lássuk magunkat.”
B.K.S.Iyengar
A „yoga” tulajdonképpen szanszkrit eredetű kifejezés, és jelentése: összpontosítás, avagy a figyelem ráirányítása valamire. Vallási hátteréül az a legenda szolgál, mely szerint Síva, a megújulás istene válogatott ki 200 hasznos pozíciót az emberi testtartások közül, s ezek lettek a későbbi jóga tartásai.
Célja, hogy a szellem és a test között kialakítsa a hőn áhított harmóniát, mely sajnos rohanó világunkból egyre inkább hiányzik. Segít koncentrálni, frissíti és élesíti az elmét, összhangba hozza az embert a természettel. Bár sokan egyszerűen sportként tekintenek rá, a jóga mégis több ennél: egyfajta életérzés, életmód, mely egészségesebbé teszi a testet, lecsillapítja, megnyugtatja a megfáradt szellemet és fejleszti a spiritualitást. Könnyebben elviselhetővé teszi a mindennapi stresszt és problémákat, és a depressziót.
Meditációval, mozdulatsorokkal és koncentrációval segít olyan általános problémákon, mint például a gerinc- és hátbántalmak, az alvászavar, az idegesség, a helytelen vagy felületes légzés, melyek manapság sajnos már mind-mind népbetegségnek számítanak a fejlett országokban.
A jóga nyolc lépcsőfoka
1. Jama (Yama) - erkölcsi fegyelem
- Ahimszá (Ahimsa) - erőszakmentesség
- Szatja (Satya) - az igazsághoz való hűség
- Asztéja (Asteya) - tartózkodás a lopástól
- Brahmacsarja (Brahmacharya) - önmegtartóztatás
- Aparigraha (Aparigraha) - tartózkodás a kapzsiságtól
2. Nijama (Niyama) - megtisztulás az önfegyelem segítségével
- Shaucsa (Saucha) - tisztaság
- Szantósa (Santosha) - megelégedettség
- Tapasz (Tapas) - hév vagy aszkézis
- Szvádhjája (Svadhyaya) - önmagunk tanulmányozása
- Íshvara Pranidhána (Isvara Pranidhana) - önmagunk az Úrnak (felsőbbrendű létezőnek) való szentelése
3. Ászana (Asana) - testtartások
4. Pránájáma (Pranayama) - a légzés szabályozása
5. Pratjáhára (Pratyahara) - az érzékszervek visszavonása (a külső tárgyak uralma alól)
6. Dhárana (Dharana) - koncentráció
7. Dhjána (Dhyana) - meditáció
8. Szamádhi (Samadhi) - magasabb tudatállapot
A rendszeres jógázás hatásai
- Javul a belső szervek oxigén és tápanyagellátása, ezzel optimalizálódik működésük.
- Megnő a csontok ellenálló képessége.
- A gerincmenti támasztóizmok megerősödnek, ezzel javul a testtartás.
- A megrövidült izmokat megnyújtva a test rugalmasabbá válik.
- Mentális hatások: feszültségoldás, önbizalomnövelés.
- A keringési és a légzőrendszer erősödésével nő az immunrendszer ellenálló képessége.
A gerincnek a testünkben rendkívül fontos tartó, stabilitást adó és mozgató szerepe van. A gericen támaszkodnak a bordák és a fej és egy egyenes gerincű ember bizalmat ébreszt és belső tartást sugároz.
A jóga gerincjavító hatását a közérzetünkben is érezhetjük. A gerincet megnyújtva és megerősítve észrevehetjük a testünk esetleges asszimetriáit. Felfedezhetjük a testünk két oldalának különbségeit, fejlesztve ezzel az önismeretünket.
A gerincproblémák korrigálásában és a gerincfájdalmak (derék- és hátfájás) kiküszöbölésére és megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk a jóga órákon.
A gerinc „egyenesítése”, megnyújtása nagy segítséget jelent az ülő munkát végző embereknek illetve a kevésbé erős hátizomzattal rendelkezőknek. A gerincgyakorlatokkal egyszerre nyújtjuk és erősítjük a gerinc melletti támasztóizomzatot, ezzel javul a testtartás, növekszik a test rugalmassága.
A reggeli jógagyakorlás felkészíti a testet és az elmét a mindennapi intenzív figyelemre, koncentrációra és összpontosításra.